Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Biciklialkatrész-kormeghatározás

Szép hosszú szó, viszont olyan történetről szól, ami talán mindenkit érdekel, akinek már volt használt biciklije, amiről nem tudta, hogy hány éves. Ilyenkor jó támpontot tud adni az internet, ahol a típusra rákeresve igen sok kép jön szembe és esetleg közte lesz a jelenlegi tulajdon is.

Viszont ha nem, akkor támpontot adhat az adott kerékpár felszereltsége, sebességeinek száma. Elég jól elkülönülnek ugyanis a különféle időszakok és a sebességek mennyisége, montiknál például tíz év is eltelt az első kilenc -és tízsebességes rendszerek között, viszont országúton nagyon gyorsan eljutottak nyolcról a tízre. Igazából ha valaki azért kicsit ért hozzá, akkor a váz formájáról és anyagáról, továbbá az alkatrésszettről be tudja lőni, hogy éppen melyik évtized szülöttéről is beszélünk.


Laikusként ez sokkal nehezebb, viszont korántsem reménytelen. Ha Shimano alkatrészekkel szerelt biciklink van, akkor segítségünkre lehet két betű, melyek általában az alkatrészek kevéssé látható oldalán tanyáznak és első ránézésre semmi közük semmihez. Pedig van, ők adják meg hónapra pontosan, hogy mikor lett gyártva az adott eszköz. Az első betű az év, a második pedig a hónap. Ez a nagyszerű weboldal pedig összegyűjtötte, hogy melyik betű mit is jelent. Így már egyszerűbb kitalálni, hogy mikori a bicó.


Ha pedig egy olyan alkatrészt találtunk, mely családon kívüli (elég sok olyan Shimano és egyéb cucc van, melyek nem tartoznak egyik nagyobb alkatrészcsaládba sem, Sh-ék nagyobb kerékpármárkáknak csinálták őket), akkor sem kell kétségbe esni, elég csak ezen az oldalon rákeresni az évre és reménykedni a szerencsében.

Sok sikert a régészkedéshez!
1 Tovább

A világ legjobb mechanikus felnifékje.

A Shimano, mint a véfék atyja, rögtön tovább is gondolta az általa készített szabványt, méghozzá azzal, hogy miért is ne mozoghatna a fékbetét párhuzamosan a felnivel? Így folyamatosan teljes felülettel érintkezik, ezáltal nagyobb fékerőt fejt ki. Nagyon sok crosscountry, maraton versenyző még mindig ezeket a kicsikéket használja tárcsa helyett, ugyanis a fékerő hasonló, viszont a súly kisebb, a sártűrés pedig nagyobb.

 

0 Tovább

Biciklivásárlási egyszeregy

Lement eddig két cikk a városi gépekről, melyek fogadtatása egészen kedvező volt. Emellett pedig sikerült azzal is foglalkozni, hogy milyen biciklit nem szabad venni semmi szín alatt, mert nem csak rossz, balesetveszélyes is. Viszont arról még nem esett sok szó, hogy akkor mégis mit érdemes vásárolni?

Hisz, ha bicikli kell, akkor a legtöbben vásárlás segítségével próbálják megszerezni. Vagy ajándékba kapni. Vagy valami régi sajátot felújítani. Vagy egyéb ezer módon hozzájutni. Őket szeretném segíteni. Szóval, ha esetleg egy erővágó segítségével szeretnéd megkapni valaki tulajdonát karácsonyra, akkor tudd, hogy gyűlöllek és erősen koncentrálok arra, hogy önkezeddel vess véget szánalmas életednek. Köszönöm.


Kezdetnek talán tisztázzuk is, hogy mi az a bicikli. Ez elég sokat segíthet annak belátásában, hogy nem minden összteleszkópos gép alkalmas dowhnill-re. Szóval a kerékpár képlete: váz anyaga + az vázat készítő csövek minősége + az biciklin lévő alkatrésszett + életkor = bicikli.Ha valaki legalább kétszer átolvasta a fenti mondatot, akkor valami feltűnhet neki: direkt nem a kerékpár márkáját írtam.


A márka ugyanis egy matrica és semmi több. Jelenleg a vázakhoz való csövet a legtöbb esetben Tajvanon gyártják, a megrendelő biciklimárka (Merida, Scott, stb.) csak a geometriát és a csőszett minőségét dönti el, illetve a készítési eljárást. Viszont sok esetben noname márkáktól is lehet jó vázat találni, töredékáron. Csak azt kell nézni, hogy ki gyártotta. Mondjuk ezek az információk általában nem publikusak, hacsak nem valami minőségi csőkészítőről van szó, mint mondjuk az Easton vagy a Columbus.


A váz tulajdonképpen a kerékpár egyik legfontosabb negyede, ebbe kerül az elsővilla. Ez lehet több anyagból, illetve teleszkópos, vagy merev. A merevvilla általában benne van a vázszettben (vázszett: váz, villa, kormánycsapágy, stucni, nyeregcsőbilincs, nyeregcső) és a minősége megegyezik a vázzal. Ha teleszkóp, akkor külön kell megvenni és figyelni a beépítési magasságra (a váz gyártója által javasolt homlokcsőmagasság, mely még belefér a geometriába. Egy könnyű crosscountry vázba nem érdemes 160-as rugóúttal rendelkező teleszkópot tenni, mert csopper lesz belőle.). Egy megbízható első teleszkóp mely még mozog is, a húsz-harmincezer forintos árszegmensben kezdődik. Ami alatta van, az nagyrészt ipari hulladék.

Ha már a bicikli hardveres részét összezongoráztuk, akkor jöhet a szoftver, a kerékszett, melyet szét lehet bontani agyakra, küllőkre és felnikre. Felhasználási terület függvényében érdemes felnit választani, viszont alapvető, hogy duplafalú kell, ha lehet szegecseléssel a küllőfuratokba. Minél drágább egy abroncs, általában annál könnyebb, ugyanolyan erősség mellett, mint az olcsóbb. Az agyakról, illetve fogaskeréksorokról itt és itt lehet olvasni, érdemes rájuk költeni, a kerékszett jó esetben több biciklit is megérhet.


A végén pedig jöjjön az utolsó negyed, a váltás és a hajtás. Montiknál a 3x9-es rendszerek a legelterjedtebbek, míg országútiknál a 2x9-10-esek. Az első szám a hajtókaron, elöl elérhető sebességfokozatokat jellemzi, míg a második pedig a hátsó fogaskerekek számát. Itt érdemes elgondolkodni, hogy mennyit lesz a bicikli dimben és dombon, valamint terepen, egy átlag városi bringás mindössze 2-3 sebességet használ, amire akár egy régebbi agyváltó is tökéletes.

Biciklit venni nehéz. Illetve vásárolni könnyű, jó ár-teljesítmény arányú darabot találni viszont fáradtságos munka. A márkák nem sokat számítanak, szinte mindegyik jó csengő brand kínál olyan gépeket, melyek olyan élményt nyújtanak, mint a mondabeli maszturbációs célzattal használt sajtreszelő. Viszont, ha benézünk a márka mögé, vagy használtan vásárlunk akkor sok esetben igen olcsón lehet több évre egy megbízható partnerünk. Csak tájékozódni kell.
2 Tovább

Halványrózsaszín szépség

Sok munka volt benne, de végre elkészült a Bianchi-s side project. Egy kisvázas, halványrózsaszín gépről van  szó, melynek különleges ismertetőjele, hogy igen öreg, majd negyven éves. Legalábbis a váz, illetve a váltórendszer. A kerékszett már egy tízessel fiatalabb, 105-ös, elsőszériás agyak, hatos sorral, Weinmann 570-es fékek és Saccon rejtett bovdenes fékkarok, melyeknél a bovdenház vezetését kész kín volt megoldani. Majd jön még rá két új Conti Contact és a tulaj pedig távozik vele széles mosoly kíséretében.

 

 

 

 

 

0 Tovább

Szerteágazó fogaspornó a kazetták világában

Az előző cikkben sikeresen végigvettük az egyszerű csavaros süllők keresztezését a vállfákkal és így, hogy már profin csinálják, miért is ne rögzítenénk őket az utókor számára. Mondjuk audio -vagy videokazettán. Lehetőségként szóbajöhet még az is, hogy abbahagyjuk a gombázást és újra a topikra koncentrálunk, vagyis a hátsó fogaskerekekre, azon belül is a kazettás típusokra.


Valamikor, a hetvenes években a Shimano-nak nagyszerű ötlete támadt: mi lenne, ha fognának egy menetes racsnit és a belsejét ráintegrálnák az agyra és elnevezték ,,freehub-nak”, magyar fordításban talán ,,szabad agynak”. Miután sikerült nekik véghezvinni ezt a technikai bravúrt és felszabadították az agyat, jól el is felejtették eme innovációt és visszatértek a hagyományos menetes verzióra.


Pár évvel később aztán újra elővették és rájövendtek, hogy már nem előzi meg a kort, főleg, ha rákényszerítik a vevőket. Ekkor a Shimano már a kerékpáros alkatrészpiac elég nagy százalékát uralta, tulajdonképpen már csak két konkurense maradt a pozícionált rendszerek világában, a Suntour és a Campagnolo. A Sachs még ugyan haldoklott kicsit, viszont egyik cég sem állt át kazettára. Ekkor jött ki az Shimano UG (ultraglide, szabadfordításban talán rohadtul csúszós) rendszer, a ma kapható olcsó, használt kazettás sorral rendelkező biciklik fegyvere.


Ez a rendszer is már felüdülésként hathat egy régi sor mellett, főleg, ha tisztításról van szó. Elég csak lecsavarni az utolsó fogaskereket, aztán pedig az egész blokkot bele lehet lökni némi mosószeres forróvízbe, aztán pedig tálalni a friss fogsort. A nagymama majd biztos örül az új krómprotkónak, amivel terminátort játszhat a farsangon.


A szereléshez UG esetében két eszköz kell, két láncoskulcs: ez egy nyélen lévő lánc, mellyel meg lehet fogni a kazettát, mikor hátrafelé tekeri az ember. Mivel az UG-n az utolsó lánckerék menetes, ezért itt vagy kettőt tekerünk ellentétes irányba, vagy pedig egy rossz láncot forgatunk rá a fogaskeréksorra és úgy tekerjük el. Igazából itt jön ki az UG (UltraGlide) technika legfőbb ismérve, a menetes utolsó fog. Emellett a test bordázata egyforma részekből áll, így bárhogy föl lehet tenni a fogaskerekeket. Ez abból a szempontból jó, hogy ha elkopik a sor, csak föltesszük fordítva és máris olyan, mint az új. Ez a rendszer öttől nyolc fogaskerékig élt, nyolcast találni kicsivel nehezebb, mint sátánista KDNP tagot, ugyanis csak Dura Ace jött ki belőle. A leggyakoribb a hatos és a hetes.


Aztán később, ahogy a pozícionált technika fejlődött, illetve a hét és a nyolc sebesség egyeduralkodóvá vált, a Shimano bevezette a HG (HiperGlide, elképzelhetetlenül, iszonyatosandenagyon csúszós) technológiát. Előtte volt még pár olyan kazettatest (rotor), ami támogatta mindkettőt, viszont ezek nagyon ritkák. A HG legnagyobb előnye a körbefutó, spirális vájatsor (na, mondtam, hogy lesz itt pornó), mely segítségével nagyjából negyed fordulat alatt lehet kisebb áttételre váltani. Régebben ez akár egy teljes fordulat is lehetett. Elsőre nem tűnik nagy különbségnek, viszont menet közben élményszámba megy egy rendesen beállított rendszerrel egy pillanat alatt végigpörgetni a sort.


Ehhez az élményhez viszont az kell, hogy minden fogaskerék előre meghatározott sorrendben álljon. Így ezekkel a kazettákkal már nem lehet játszani, a bordázatnak köszönhetően csak egyféleképpen térnek végső nyughelyükre. Mostanában Shimano téren egyeduralkodó ez a technológia, hattól tizenegyig mindenféle fogaskerékszámban lehet találni belőlük. A hetes és a nyolcas technológia között fél centivel hosszabb lett a rotor, ezt általában a színről lehet fölismerni, hétig rézsárga, nyolctól pedig fekete. Ezek az alkatrészek viszont csereszabatosak, így simán föl lehet applikálni egy nyolcas rotort a régi, hetes exage agyra, egyedül a hézagolásra és a papucstávra érdemes figyelni.


De hogyan tudunk ugyanazon az öt és fél centin egyszerre háromféle kiépítést alkalmazni? Ez gyártófüggő, Shimano-ék úgy oldották meg, hogy a fogasok közötti hézagolók térnek el méretben. Míg mondjuk a hetes rendszernél egy hézagoló 3,1 milliméter, addig nyolcasnál már csak három. A kerekek vastagsága megegyezik, így meg lehet oldani, hogy két-három régi hetesből mondjuk nyolcast építsünk, új hézagolók és rotor vásárlásával. Ugyan a váltás kicsit döcögősebb lesz (HG rendszereknél hivatalosan figyelni kell ara, hogy milyen sortípusból vannak a fogaskerekek, de ez a valóságban nem nagyon számít), viszont elméletileg működni fog a cucc. Persze itt vannak még a láncok, mint bizonytalansági tényező, ott van egysebis, ötös, hat-hét-nyolc, a kilencestől pedig nagyjából sebességenként.

Korábbi kazettás cikkek:

Hogyan lehet felismerni egy kazettás és egy menetes rendszert, azon belül is az UG-t és a HG-t:

Vissza a fogasokhoz

A menetes fogaskeréksorok ismertetése:

Szerteágazó fogaspornó

0 Tovább

Puch hölgyeknek, száguldásra

 

A mostani szombaton végre sikerült befejeznem a Puch Olympian-t, ami még két hete kezdtem összerakni. Volt vele kapcsolatban ordibálás, tanakodás, még több ordibálás, szétvertem egy Csepelt (collateral damage) és káromkodtam is egy sort. Viszont a kész termékbe beleszerettem


Eddig nem nagyon volt velújítós projektem, főleg meglévő eszközökkel dolgoztam, próbáltam a kerékpárokat a megfelelő műszaki állapotra hozni abból, ami van és minél kevesebb kiadást összeszedni. Ebben az esetben viszont olyan volt az alapanyag, hogy megérte rá új cuccokat pakolni.


Szóval szép lett, feltehetően gyors is és biztos örömöt fog okozni új gazdájának.

 

0 Tovább

Vissza a fogasokhoz

Alant látható néhány fénykép, melyet a saját gyűjteményemről csináltam, persze telefonnal, hogy az életlen fókuszt és a mocsok mosottságot is ki lehessen élvezni. De remélem a lényeg látszik.

Indítsuk is a sort a kazettatestekkel, vagyis rotorokkal, mely három tulajdonképpen az egész evolúciót felöleli. Kezdődik a nyolcl-tízes rendszerrel, mely egyrészt feketébb, másrészt pedig hosszabb, mint a két, hét fokozatig skálázódó testvér. A középső HG-s, míg a jobb szélső pedig UG-s. Érdemes megnézni a két hágés soron a vékony hornyot, mely a fogaskeréksor orientációjáért felel, emellett pedig az úgésen a csavarmenetet, mely rögzíti az utolsó fogaskereket, ami lezáróként is szolgál.


Ezen a képen két UG-s sor látható, a baloldali egy ötsegbességes, menetes Shimano, a jobboldalt pedig egy standard hatsebességes kazettás. A menetes sort talán a legegyszerűbben a racsnitest lezárójáról lehet fölismerni, melyen két pötty található a szétszereléshez. A kazettás sor tetején általában lehet látni a hornyokat, melyek a sor rotorhoz viszonyított elfordulását gátolják meg.

A következő páros egy hatos menetes és hetes hágés sort ábrázol. A HG-UG különbséget kazettásban leginkább a lezárón lehet észrevenni, az elsőnál már külön elem zár, míg az utóbbin az utolsó, menetes kerék. Emellett a hágés sorok lezáróján szinte mindig megtalálható a ,,HyperGlide” felirat.

0 Tovább

Szerteágazó fogaspornó

 

Furcsa cím, talán még elgondolkodtatónak is lehetne nevezni. Vajon miről lesz ezután szó? Halszex? Netán ruhák akasztására szolgáló eszközök nemi élete? Vagy éppen orális szexben gyakorlatlan embereké?

Bevallom, sajnos nem, viszont a kerékpárok lelkivilágában kicsit már jártasabb, vagy éppen jártasságot szerezni akaró olvasó szemszögéből legalább olyan izgalmas lesz a történet: a biciklik hátsó fogaskerekéről olvashat a kedves látogató épp egy kicsit bővebb elemzést, mint amekkorát szeretne.

Kezdetben vala a menetes sor.és láták, hogy ez jó. Persze láncváltóról beszélünk (kint van a váltó), nem pedig agyváltóról, mert az teljesen más tészta. Ezek sorok már az ősidőkben is léteztek, akár hetven-nyolcvan éves darabokat is lehet találni, ráadásul, az akkor még szerteágazó bicikliipar révén ezer féle verzióban meg lehetett őket találni. Volt Maillard, Victioria, Shimano UG és HG, illetve a Campagnolo, továbbá a különféle ótvar kínai gyártók is igen nagy vertikumban képviseltették magukat a piacon. Ennek persze meg is lett az eredménye, hiszen millió féle márka mégtöbb féle leszedője volt forgalomban, amik persze már kikoptak a piacról. Új kazettás racsnikat mára főképp Shimano HG rendszerűeket, illetve mindenféle kínaiakat lehet találni. Meg persze az egysebességes Dicta és egyéb, elsősorban BMX-hez valókat, melyeket előszeretettel használnak egysebik és fixik építésére is.

Dicta egysebis racsni

Leggyakoribb előfordulási formájuk 5-6-7 sebességgel történik, az ötsebességesek nagy része régi Maillard és Sachs Huret pozícionálatlan váltók mellé járnak. Hat -és hétsebességesben már inkább Shimano, Campagnolo és Suntour pozícionált szettek mellett szoktak szolgálni, ugyanis nagyrészt a hatodik sebesség eljövetelével érkeztek meg a pozícionált váltók. A nyolcsebességesek pedig olyan áruházi kerékpárok tartozékai, melyekkel igen jó lehet gyakorolni a súlylökést, illetve a halálos baleseteket. Mondjuk azokat csak egyszer.

Az előnyök és a hátrányok is említést érdemelnek. Előnyként mindenképpen az jöhet szóba, hogy egyben van a racsnimechanika, így egy sor cseréjével nem kell az esetlegesen bearagadt, elkoszolódott belsőt is külön cserélni, megvan egyben az egész. Emellett viszonylag olcsók. Mellettük fól még, hogy a pálya és fix-free (flipflop) agyakra mindenképpen menetes fogaskerék kell, de az csak egy darab, így sorról nem lehet beszélni ebben az esetben. Hátrányuk számosabb, főleg, hogy jó minőséget már nem lehet kapni újonnan. Így marad az ólomnehéz akármi, ami ráadásul gyorsabban kopik, mintha vajaskenyeret felxelnénk. Bár így legalább nem kell aggódni a belső részek miatt, melyek porladnának, ha a rossz tömítések miatt nem lenne már tele ganéval a amúgyis.

Viszont a két legnagyobb hátrányról még nem is szóltam. Az első főként az urakat, közülük is a hatvan kilónál nehezebbeket érinti: mivel a menetes sornál a jobboldali csapágy az agy pereménél, nem pedig a hátsó villa jobb oldalánál található, így a tengely utolsó öt centije sajnos szabadon lobog a levegőben, könnyen tengelytörést okozva. Nekem volt már szerencsém ilyen ,,élményben” és bátran nem tudom ajánlani. A másik hátrány inkább a sima egysebességes kerékpárt építőket érintheti, mégpedig az, hogy lényegesen nehezebb egyenes láncvonalat generálni ilyen agyaknál a fix szabadonfutó-hely okán. Míg kazettás hátsó aggyal öt centin belül bárhol lehet a fogaskerék, addig menetesnél egy hely van és ahhoz kell az egész rendszert hézagolni.

Igazából egy esetben érdemes menetes rendszerrel szenvedni: ha régi vázunk van, melybe még nem fér bele a kazetta. A régi vázak papucsa lehet 122 milliméteres, vagy néha még kisebb, ebben nem fér bele egy minimum 125, újabb esetben 130 milliméteres kazettás agy. Persze a hézagolással itt is lehet játszani, de érdemes előtte hat anyát beszerezni.

0 Tovább
123
»

wunderbike

blogavatar

Biciklik és amik hozzájuk tartoznak: szerelés, kultúra, életmód és az árnyoldalak.

Utolsó kommentek