wunderbike

És nagyjából a nyolcadik napon megteremtetett. Agyváltó lusta örökhajtósoknak, vagy hegyen lakóknak. A Sunrace Sturmey-Archer S3X, egyenesen Tajvanról, melyet itthon persze nem nagyon lehet kapni. Egy megoldás arra a problémára, melyet sokan föltettek, sőt, még a nagy Sheldon Brown is írt róla. Amúgy kellemesen úri cucc, 130-150 dollár között indul és, ha egyedi fixi kell, akkor biztos megéri az árát.

Lassú a bicikli? Bárhogy tekersz, nem éred el az elképzelhetetlen sebességet, de még csak skótkockásba sem megy át semmi? Fáraszt a pedálozás? Akkor neked találták ki minden idők legjobb legális teljesítménynövelőjét, a klipszet. Ezzel a pedálra helyezhető eszközzel meg lehet növelni a sebességet és az erőt, formálni lehet a lábat, gyógyítja a terméketlenséget és elhozza a világbékét. Emellett pedig kezdőként jókat lehet esni megálláskor.

Eme remek bigyónak két fajtája van, az egyik, melyet a pedálra applikálnak és a lábat belebújtatva segít kihasználva az addig mindig pihenő alsó fázist (lehet vele húzni is a pedált, nem csak tolni), a másik pedig, mikor egy speciális cipő segítségével bekapcsoljuk magunkat a kerékpárba. Az utóbbi főként SPD néven fut, a legelterjedtebb, Shimano szabvány miatt, illetve szokták még patentnek is hívni. Ezzel ráadásul lehet hátrafelé is húzni, viszont használata több gyakorlatot kíván, továbbá viszonylag drága rendszer.

A kiegészítők lényege, hogy ez eddig nem használt pedálozási fázisokat is ki lehet használni a segítségükkel. Egy átlagos kerékpáros általában csak lefelé tapos és csak egy lábbal. A másik addig pihen, rágyújt egy cigire, tévét néz és egyéb. Aztán váltanak. Ez nem kifejezetten jó, mivel csak egy izomcsoport dolgozik, így a tekerés nem optimális.

Klipszszel viszont drasztikusan változik a helyzet, mivel a kosár lehetővé teszi, hogy míg az egyik láb tol, addig a másik húz. Tulajdonképpen a teljes tekerési ciklust végig lehet játszani a lábbal is. Igaz, kell hozzá némi gyakorlat, viszont a cserébe kapott átlagsebsség-növekedés megfizethetetlen. Mikor elkezdtem kilpszet használni, az akkoriban szokásos Érd-Kelenföld táv megtételéhez szükséges idő lecsökkent egy óráról háronegyed órára. Ez pedig huszonöt százalékos mínusz időben, ami igen jó. Emellett növeli a kerékpár fölötti kontrollt, sokkal magabiztosabban lehet így tekerni, továbbá elhozza a világbékét is, de azt már említettem előbb.

Egyre több és több kategória van a városi biciklik között, melyeket már szinte lehetetlen számontartani. Alapesetben szinte mindegyik két fontos összetevő elegye: a sebességnek és a kényelemnek. Ez Budapesten mondjuk általában úgy szokott működni, hogy ha gyors, akkor kényelmetlen, ha kényelmes, akkor pedig lassú. Sajnálatos módon a főváros infrastruktúrája nem igazán kiforrott, igen hasonlít valamelyik 1700-as évekbeli mocsárra. Bár, hozzátenném, legalább a biciklisekre gondoltak, mivel szinte mindegyik ki van rakva térkövekkel, illetve bizonyos esetekben néhány további játékos objektummal:

De inkább menjünk tovább és nézzük meg az első kategóriát, mely ráadásul a szívemhez is közel áll, az országútikat: nagy átlagban koskormány, tíz, vagy több sebesség és acélváz jellemzi a régebbieket. Újabban már inkább karbonváz, 18-20 sebesség és fékváltókar a divat. Mindkettőre jellemzőek a 28 colos (622-es) kerekek és a vékony gumik. Az agresszív, kormányradőlős geometria miatt először kicsit szokatlanok, viszont képesek akár 40-50 kilométerórás csúcs -és harmincas átlagsebességre, melyről pedig patkófékkel lassítanak.

Hibrid/Fitness/Commuter/Speeder biciklik: elég soknevű kategória, itthon inkább a fitnes elnevezés az elterjedt, míg angolszásziában a másik kettőt preferálják. Kormányuk egyenes, a régebbi, versenyvázra épített darabok dominálnak itthon, viszont újonnan vásárolva általában már v-fékkel, vagy tárcsával szerelik. Az üléspozíció kényelmesebb, mint oútikon, viszont a sebesség is alacsonyabb. Sok esetben mountainbike-os felszereltséggel rendelkeznek, sajnos inkább az alsó szegmensből. A kategória valahol félúton van a versenybiciklik és a trekkingek között:

Trekking/cross trekking:

Igen magas üléspozíció jellemzi őket és hajlított kormány. Felszereltségben az MTB-ket másolják, V-fék vagy tárcsa, elöl három tányér és több, mint húsz sebesség jellemzi. Kerekei még huszonnyolcasak, viszont a gumik vastagabbak, a versenyes 25 milliméter helyett inkább harminc millimétertől fölfelé. A kényelemért azért fizetni is kell, méghozzá a sebességből, itt már a husz-huszonöt kilométeres átlag és a 35-40 kilométer per órás végsebesség a jellemző. Az itthon futó trekkingek elég nagy része általában áruházas lom szokott lenni. Ebben a kategóriában jelenik meg először a teleszkóp, illetve a teljes sárvédő és a csomagtartó. Sok esetben agyváltó és agydinamó is tartozik hozzájuk.

Ennyi fért bele az első posztba, holnap a további kategóriákat fogom átvenni, hisz a java még hátravan: városi montik, egysebik, fixik és a nagyszülők kedvelt gépei fogják folytatni a sort.