Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Ha nincs ki mind a két kerék

Akkor bizony vásárolni kell. Kevés idegesítőbb zaj van a kerékpáron, mint amikor a felnifék beleér a fékfelületbe és surrog. Persze állítani lehet rajta, de akkor meg nem lehet megállni. Emellett a különféle tojások olyanná teszik az utat, mintha hullámvasúton töltenénk, a szétkopott felületen pedig visítanak a fékpofák. Egyszóval: a régi kerékszett rossz, le kell cserélni.


Ha megjött a döntés, két lehetőség van: vagy magunk rakunk össze egyet, vagy pedig készen vásárlunk. Ez a poszt az elsőről fog szólni, néhol kicsit túl alaposan, viszont elég jól körbejárja a témát. A kerékkészítés lehet az alkatrészek válogatása utáni saját fűzés, vagy másokkal való megfűzetés. Ha a bét választjuk, érdemes ismerősöktől érdeklődni és fórumokat olvasgatni, hogy ki csinál az adott városba jó kereket emberi pénzért, mivel csak az életünk múlik rajta. Mondjuk, ha valaki a maga által összerakott kereket választja, alapból ért már valamicskét a történethez, hiszen eljutott idáig. A saját kerékszett ráadásul olyan, mint a tekert cigaretta: mi választhatjuk meg a súlyát, erősségét és részben az árát is. Amivel mindenképpen kell számolni, az a fűzés költsége, ez kerekenként olyan 2-3000 forint környékén szokott kijönni. Ezután jönnek a küllők és a küllőanyák, belőlük keréktípusonként 28-32-36 kell, minél több, annál erősebb, viszont nehezebb is egy kerék.


Küllőből általában a kétmillis DT Champion-t szokták használni, réz küllőanyákkal. Ez egy hagyományos, nem húzott küllő, viszonylag nagy súllyal, viszont megölhetetlen. Olcsóbb boltokban anyástul olyan 70 forint környékén van darabja. 32 küllőnél ez újabb 2200 forint költséget jelent, így már négyezernél tartunk, viszont még nincs meg a két legdrágább alkatrész, a felni és az agy, melyeket érdemes lehet különféle használtpiacos oldalakon nézegetni.


Mivel viszonylag kevés ember fűzet magának kereket, ezért meglepően olcsón lehet ezen oldalakon igen jó minőségű agyakat és felniket találni, szinte fillérekért. Agyból, ha olcsó lesz a kerékszett, akkor a régi, kazettás Shimano Exage-et érdemes keresni: ezek már nagyrészt második generációs, HG sorral készültek, még hetes fogaskoszorúhoz, viszont a rotort áttéve mennek jól 8-9-10-es rendszerekkel is. Emellett az agyak belseje szinte elnyűhetetlen, még a jó régi japán cuccok vannak bennük, így biztos társra lelünk további tíz évig. Elméletben az agyak megegyeznek a kortárs Deore LX-ekkel, csak míg azok nagy részét megölte a felhasználás, addig az Exage inkább trekkinges-országútis szett volt, így nem tették tönkre. Kis szerencsével a két agyat ki lehet fogni 2-3000 forintért.


Ha az ár nem annyira számít, akkor érdemes valami frissebb, legalább középkategóriás agyat nézni, abból is újat, ha lehet. A használttal ugyanis az a gond, hogy csak úgy lehet újrafűzni, ha a fűzés típusa megegyezik az előző életében hordottal, szóval, ha két kereszt volt, akkor már nem lehet radiálisan. Az agyperem a titok nyitja, ugyanis az évek során akkora erők nehezednek rá, hogy véglegesen deformálják egy irányba: keresztezett fűzésnél oldalra tágulnak a lyukak, míg radiálisnál kifelé. Ezután, ha hirtelen megváltozik az erőhatások iránya, elég nagy esély van arra, hogy a küllők kitépik magukat belőle. Meghalni pedig nem akarunk.
Radiális fűzés:
Keresztezett fűzés:


Montinál és Shimano terepen érdemes keresni valami közepesen új, ha lehet inkább használatlan Deore LX-et, ezek általában viszonylag olcsók, viszont működésben és tartósságban már a felsőkategória részét képezik, az Xt főleg súlyban nyújt náluk többet. Ellenben annyira nem menők szóval könnyen best buy-ok lehetnek. Országútin papucstáv függvénye minden, viszont ott is jobban tudom ajánlani a montis agyakat. Bár kicsit nehezebbek, mint oútis testvéreik, viszont erősebben védettek az időjárás viszontagságai ellen és lényegesen olcsóbbak. Az oútis részleg bonyolult, hisz míg montik az elmúlt húsz év termékei és szabványosak, addig az itthon rohangászó országútik nagy része még a szabványkorszak előttről származik és elsősorban huszonöt-negyven éves, újonnan is alsókategóriás darabokról van szó.


De ha már ennyit agyaltunk, akkor vezessük le a játékot egy kis felnivel: itt mindenképpen érdemes újat nézni, persze a másodlagos piacról, közben megannyi emberi sorsot nézve, törött lelkesedéssel és végleges elkeseredettséggel egyetemben. Általában jellemző, hogy a másodlagos piacon új felniket lehet már féláron kapni, így egészen barátságosnak tűnik a rájuk kiadandó összeg és a Mavic név sem tűnik olyan drágának. Őket abból a szempontból tudom ajánlani, hogy elég jól dokumentáltak és régi, nagynevű márka. Meg általában nem gyártanak szart. Emellett még persze szóbajöhet a Rigida (Weinmann) a Vuelta (Rodi) és megannyi más felni is. Amire érdemes lehet figyelni, az a súly, mivel a kerék külső kerülete az, amit egy tekerésnél be kell pörgetni, így minden gramm számít.

Összegezzünk még egy kicsit eme igen rövidre nyúlt poszt végére:

Egy épített kerék alkatrészeinek kiválogatásakor a legfontosabb, hogy milyen súlyúra és felhasználásra akarjuk. A legkönnyebb épített szettek olyan másfél kiló környékétől elérhetőek, viszont azért lepkesúlyúak, mert összeragasztott tízezresekből vannak. Ami már elérhető áron összehozható, az az 1,8-2 kiló, ez a középkategória. Tömegben lehet följebb menni, illetve extrém felhasználás esetén kellj is. Két weboldalt tudok ajánlani, ahol viszonylag sok súly és összehasonlítás van, ez egyik a Weightweeinies, a másik pedig az mtbr.com. Mindkettő angol, de a számokhoz nem kell nyelvtudás.

Egy átlagos, a középkategóriát megcélzó városi, könnyű cc kerékszettnél nagyjából húszezer forintot érdemes szánni egy full szettre:
-fűzés: 2000x2
-küllők: 2200x2
-agy: ~6000
-felni: ~6000
Az agy és a felni ára persze hasraütött érték, de ennyiből már használható felni -és agyszett jön ki. Ami mindenképpen előnye egy ilyen összerakott szettnek, hogy boltokban ebben az árkategóriában kotorászva még általában büdös marad a kéz a sok Bikepositive, Bikefun és hasonló Bike*.* márkájú cuccoktól, melyek nagy részének a szavatossága addig szól, míg ki nem megyünk az adott helyről. A következő postban erre ki is térek, illetve kis kalandozást teszek a gyári szettek és a tényleges használtpiac lankáira.
1 Tovább

Használt biciklit harmincezerig

Kevés pénzből minőséget. Szinte lehetetlen akció, akár tíz deka parizerről, vagy egy autóról beszélünk. Szerencsére azért meg lehet találni azokat a megoldásokat, amikkel kis utánajárás segítségével az áruknál többet érő eszközöket lehet szerezni. Ennek az akciónak az elsődleges tere a használtpiac, ahol legyen szó akár műszaki cikkekről, vagy kerékpárokról, némi szerencsével és háttértudással ki lehet fogni jó ajánlatokat.


A kerékpáros használtpiac internetes szekciója két oldalon pörög a leginkább, az egyik a Bikemag Apró, a másik pedig a Testbike Bolha. Persze meg lehet próbálkozni más fórumokkal is, legyenek azok akár sima apróhirdetések, vagy aukciós szájtok, viszont a legtöbb hirdetés ezen a két felületen van.

Az árak sok mindentől függenek, de talán leginkább a földrajzi helytől. Azonos felszereltségű és állapotú kerékpár akár tízezer forinttal is drágább lehet Budapesten, mint tőle száz kilométerre. Ez elsősorban a nagy piacnak köszönhető, másodsorban pedig annak, hogy ezen kerékpárok alapesetben vidékről származnak, így rájuk rakódik a szállítási költség is.

A harmincezer forintig bezárólag a használható kerékpárok legalja, Budapesten ennyiből lehet nagyjából egy már elgurulgató országútit kapni. A mountain bike-ok terén kedvezőbb a helyzet, ott már húszezer forint környékén is ki lehet fogni jó ajánlatokat, viszont a városi használathoz egy külsőgumi-csere szinte kötelező. Ez nagyjából öt-hatezer forintos tétel és mindenképpen érdemes beleszámolni az árba.


Ha már cserék és kiegészítők, egy olcsóbb bicikli árának nagyjából harmadát teszik ki a különféle pluszberuházások. Egy normális lámpaszett nagyjából kétezer forint, egy pár gumi pedig kábé háromezernél kezdődik. Ha bovdeneket kell cserélni és képesek vagyunk ezt otthon is megcsinálni, két-háromezer forinttal érdemes kalkulálni. Emellett mindenképpen kell egy normális lezáró, ez a legolcsóbb, Bullit lánc - kínai lakat kombóval olyan kétezerötszáz forintra jön ki. Szóval a kiegészítőkre és alkatrészcserékre olyan tízezer forintot még rá lehet számolni, persze szigorúan otthon megcsinálva. Ha szervizes segítségét kell igénybevenni, akkor az még plusz párezer.

De mit is érdemes venni harmincezerig? A használt és működőképes kerékpárok olyan tíz-tizenötezer forintnál kezdődnek. Persze itt a ,,működőképes” kifejezés szigorúan idézőjelben van, montiból a hi-ten vázas, sima Shimano SIS váltós ocsmányságok vannak ilyen árban, melyeket érdemes inkább felgyújtani indulás előtt. Országútiből szintén elég katasztrofális a helyzet, általában életveszélyes, huszonhét colos acélfelni, kotyogó, ékes hajtókar és igen trágya állapot jellemzi ezeket a gépeket.
Húszezer forint környékén már megjelennek az első használható biciklik, montinál már Cro-Mo vázas, duplafalú felnis, rapidfire (pöcögtetős) váltós, nagyjából tizenöt éves kerékpárokat is ki lehet fogni. Ezek igen jó vételnek is bizonyulhatnak, mivel ezek az alkatrészek tulajdonképpen elnyűhetetlenek, főleg, ha valami régi felsőkategóriás szett (deore LX, XT) van rajtuk. A gumicsere persze kötelező, ha aszfaltra kell, viszont nagyon szerethető, megbízható gépek.

Országútiknál húsz-huszonötezer forintért már általában az újabb rendszerekkel is kompatibilis túragépet lehet kapni ilyen pénzért. Kis szerencsével a hátsó váltó már pozícionált, így nem kell órákig szenvedni a kívánt sebesség beállításával. A külső gumik általában nem halnak meg az első hónapban, a kormány bandázsa pedig még viszonylag esztétikus. A váz anyaga szintén szerencsefüggő, de ha éppen van, akkor cromo-t is lehet találni. A hajtókar itt már általában négyszögtengelyes, a felnik pedig huszonnyolcas aluk.


Mind országútiból, mind pedig montiból nagyjából hasonlóak a huszonöt-harmincezres biciklik, csak a külcsín szebb az ár drágulásával, illetve az alkatrészek változnak. Nagyjából harmincezerből már ki lehet fogni Exage szettes, kábé húsz éves oútikat, montinál pedig harmincba van LX-es, cromo vázas. Itt már adnak az eladók a normális bovdenezésre és az annyira nem szétmállott gumikra, szóval sok esetben megérik ezek a biciklik a plusz ötezer forintot.


Érdemes akár itt a blogon is utánaolvasgatni, hogy milyen bicikli kell és sokat megnézni, az impulzusvásárlás nem kifejezetten jó, főleg, hogy igen kemény tanulópénzeket lehet ezzel elverni. Emellett érdemes lehet csúnyább biciklit venni, mely egyrészt olcsóbb, másrészt pedig nem lopják annyira. Utolsó tanácsként pedig azt tudom mondani, hogy érdemes az alkut is belekalkulálni az árba, általában tíz-húsz százalékot lehet ezzel spórolni.
4 Tovább

wunderbike

blogavatar

Biciklik és amik hozzájuk tartoznak: szerelés, kultúra, életmód és az árnyoldalak.

Legfrissebb bejegyzések

Utolsó kommentek