Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

A saját: KTM Strada RC

Tegnap végre sikerült összerakni és beállítani, így végre képekbe is önthettem saját szerzeményem és hű hátasom, mely egy igen jól sikerült, városi közlekedős cucc, ráadásul kinézete miatt annyira a lopástól sem kell félni.

 

 

De lássuk, hogy mi van rajta:

Az alap egy KTM Strada RC országúti, feltehetően a kilencvenes évek elejéről, króm-molibdén ötvözet vázzal, hatvanas méretben. Erre került a kerékszettem, Wheeler matricás (nem tudom, hogy eredetileg melyik OEM gyártotta) félaro profilú alu felnikkel, Exage agyakkal és nyolcas rotorral, Dura ace fogaszkoszorúval.

 

 

A váltó egy Shimano HG rendszerű lácot mozgat, hátul régi Sora (ezért nincs rajta jelzés, a Sorákon régen matrica volt, mely fölött eljár az idő) elöl pedig egy országúti SIS átdobó. A hajtás Miche monolithic hajtókar, a pedál és a klipsz szintén ugyanaz a márka, a klipszen lévő szigetelőszalag Tesa.

 

 

A váltók és a kerékpár irányításáért egy AHEAD adapteren keresztül csatlakozó Csepel Royal stucni felel, illetve az abba bújtatott b+ hajlított kormány. A fékváltókar pedig egy családon kívüli Sora szintű cucc, mely direkt országútikhoz lett kreálva, így baloldalt kettő, jobboldalt pedig három fokozatot tud meghajtani.

 

 

Hosszú és nehéz út volt, mire sikerült idáig eljutni, viszont élmény vele a menet. Sebességre majdnem ott vagyok, mintha koskormányos gépet hajtanék, viszont lényegesen kényelmesebb. Emellett nem törik el az ujjaimat a küllők váltás közben, továbbár a kétforgáspontos Saccon fékek is egész jól lassítanak. Egy szóval: elégedettség.

 

4 Tovább

Városi biciklihatározó

Egyre több és több kategória van a városi biciklik között, melyeket már szinte lehetetlen számontartani. Alapesetben szinte mindegyik két fontos összetevő elegye: a sebességnek és a kényelemnek. Ez Budapesten mondjuk általában úgy szokott működni, hogy ha gyors, akkor kényelmetlen, ha kényelmes, akkor pedig lassú. Sajnálatos módon a főváros infrastruktúrája nem igazán kiforrott, igen hasonlít valamelyik 1700-as évekbeli mocsárra. Bár, hozzátenném, legalább a biciklisekre gondoltak, mivel szinte mindegyik ki van rakva térkövekkel, illetve bizonyos esetekben néhány további játékos objektummal:

 

De inkább menjünk tovább és nézzük meg az első kategóriát, mely ráadásul a szívemhez is közel áll, az országútikat: nagy átlagban koskormány, tíz, vagy több sebesség és acélváz jellemzi a régebbieket. Újabban már inkább karbonváz, 18-20 sebesség és fékváltókar a divat. Mindkettőre jellemzőek a 28 colos (622-es) kerekek és a vékony gumik. Az agresszív, kormányradőlős geometria miatt először kicsit szokatlanok, viszont képesek akár 40-50 kilométerórás csúcs -és harmincas átlagsebességre, melyről pedig patkófékkel lassítanak.

 

 

Hibrid/Fitness/Commuter/Speeder biciklik: elég soknevű kategória, itthon inkább a fitnes elnevezés az elterjedt, míg angolszásziában a másik kettőt preferálják. Kormányuk egyenes, a régebbi, versenyvázra épített darabok dominálnak itthon, viszont újonnan vásárolva általában már v-fékkel, vagy tárcsával szerelik. Az üléspozíció kényelmesebb, mint oútikon, viszont a sebesség is alacsonyabb. Sok esetben mountainbike-os felszereltséggel rendelkeznek, sajnos inkább az alsó szegmensből. A kategória valahol félúton van a versenybiciklik és a trekkingek között:

 

Trekking/cross trekking:

Igen magas üléspozíció jellemzi őket és hajlított kormány. Felszereltségben az MTB-ket másolják, V-fék vagy tárcsa, elöl három tányér és több, mint húsz sebesség jellemzi. Kerekei még huszonnyolcasak, viszont a gumik vastagabbak, a versenyes 25 milliméter helyett inkább harminc millimétertől fölfelé. A kényelemért azért fizetni is kell, méghozzá a sebességből, itt már a husz-huszonöt kilométeres átlag és a 35-40 kilométer per órás végsebesség a jellemző. Az itthon futó trekkingek elég nagy része általában áruházas lom szokott lenni. Ebben a kategóriában jelenik meg először a teleszkóp, illetve a teljes sárvédő és a csomagtartó. Sok esetben agyváltó és agydinamó is tartozik hozzájuk.

 

Ennyi fért bele az első posztba, holnap a további kategóriákat fogom átvenni, hisz a java még hátravan: városi montik, egysebik, fixik és a nagyszülők kedvelt gépei fogják folytatni a sort.

0 Tovább

wunderbike

blogavatar

Biciklik és amik hozzájuk tartoznak: szerelés, kultúra, életmód és az árnyoldalak.

Legfrissebb bejegyzések

Utolsó kommentek