Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés

Merjünk furcsa geometriát álmodni

Meglátni és megszeretni nem kifejezetten egy pillanat volt. Inkább napok kérdése, de aztán végül beadtam neki a derekam. Beláttam, hogy a furcsa geo és az érdekes váz érző szívet és nem utolsó sorban rengeteg időtálló alkatrészt takar. Így el is indultam Bicskére, hogy a következő retrómonti-mentést is tető alá hozzam.



Először csak a fékváltókar, meg a cserélhető tányéros hajtókar tűnt föl, illetve a váltó formája. Éljenek az új apróhirdetési oldalak, ahol már regisztrálni sem kell, csak éppen elég nehéz megállapítani, hogy mit vesz az ember, ha egy 640x480-as képről kell azt kitalálni. Nagyítás persze semmi, elmosódás ipari méretekben. Szerencsére nem azért foglalkozom ilyen biciklikkel ilyen régóta, hogy az ilyenek eltántorítsanak, szóval fölhívtam az extulajt, aki egész kellemes perspektívával áldott meg.



Hátsó agy XT, váltók DX-ek, felnik meg duplafalúak. Itt kicsit vitába kellett vele szállnom, mert az Araya CV7-es felnit, a korszak ikonját már sötétben és részegen is felismerem egy elefánt által kiszarva, szóval ott tudtam, hogy nem teljes a dupla fal. De azért fölkerekedtem, hogy mégis legyen valami, amit tudok csinálni, míg nem veszem rá magam az Arrow szétszedésére.



Meglátván nem csalódtam, tényleg egy kicsit katyvasz szettel lett ellátva a bicikli, de szerencsére így nem az unalom ködébe vesző full LX-szel volt ismét dolgom. Minden van rajta az XT-től a 400CX-ig, elég vegyes a felhozatal, kicsit a mostani, agyonoptimalizált biciklikre emlékeztet, ahol a full Acera szett hátába beledöfnek egy XT hátsóváltót és aztán löttyedt testtartásban mosolyognak, miközben csúszik lefelé a nadrág.


Szerencsére ez a gép még nem ennek a kornak szülötte, illetve érződik rajta, hogy nem itthon, hanem Ausztriába építették félig újra, így nem sikerült olyan sírós cuccokat kapnia, mint szegény Marinomnak. Az eredetileg DX fékváltókarok helyét montis Exage vette át, szerencsére már Rapidfire plusz rendszerrel, szóval lefelé a mutatóujj vált, nem pedig a hüvelyk. Teleszkópból megkapta a kor slágertermékét, a Rock Shox Quadra valahanyast, mely az egyik legegyszerűbb rugósvilla, ráadásul az eddig a kezeim alatt megfordult példányok közül ez mozog a legszebben. Szerencsére a DX váltás éppen maradt. A felnikről nem tudok nyilatkozni, valószínűleg a ™-18-as Araya az eredeti és a CV-7-es, Exage agyas elsőkerék az új.


Összességében véve érdekes kettősség, illetve egy esetleges baleset, vagy egy félresikerült kannibalizálás nyomait tudnám törvényszéki szakértőként megállapítani: maga az eredeti gép a Tange vázzal és full DX-XT cuccal a kilencvenes évek elejének egyik tipikus XC versenygépe lehetett, melyet aztán később valaki átalakított olyan alkatrészekkel, melyek három-négy évvel később születtek, viszont egy fél kategóriával gyengébbek. Gyengébb alatt itt persze azt kell érteni, hogy nem versenycuccokról van szó, “csak” az utcára használható alkatrészek felső régiójáról. Szóval jó cucc, abszolút belefér a “legendás retro” kategóriájába.



Felszereltség:
17 colos és 55 centi hosszú, Tange MTB csöves váz, Rock Shox Quadra telóval
Hátul XT agy, Araya ™-18 -as duplafalú felnivel, elöl Exage, araya CV-17-es erősítettel, Ritchey Z-MAX gumik
Exage 3x7-es Rapdifire+ pöcögtetős fékváltókar, DX váltókkal és XT fékekkel, illetve XT betétekkel
Egy 400CX jobbos és egy Deore balos hajtókar <= na ezt nem tudom, hogy sikerült, de egyáltalán nem kényelmetlen, csak látni furcsa...

0 Tovább

A régi agy is lehet friss, főleg, ha XT

Igen eltűntem mostanában, viszont sajnos azt sem tudom ígérni, hogy újra leszek, talán majd akkor, ha újraindul a szezon és az emberek vásárolnak majd kerékpárt. Viszont most a harácsonyom nagyjából azzal telt, hogy egy biciklit építettem, egyet meg elbontottam, ráadásul most dokumentálni sem felejtettem el (annyira, úgyhogy lesz egy pár poszt.

Elsőnek például itt is van ez a szép állapotú, kerékből bontott '91-'92. környéki XT agy, mely elég alapos felújításon esett át: lett rotorcsere, mely során lekerült a régi hetes HG/UG rotor (az egyik legszebb racsnihanggal a világon) és lett helyette egy 8-10-es, így már lehet rá modern fogaskoszorúkat is tenni. Továbbá a teljes beleseje ki lett tisztítva és újrazsírozva. Ismét meglepődtem a régi technikán, melyben még volt anyag, emellett meg szenvedtem kicsit a hülye kónusszal és ellenanyával, melyhez két darab kónuszkulcs kellett volna. Viszont szép lett az egész és boldog vagyok, hogy sikerült, mehet is majd öröklétnek készült, Altrix Warrior felnis kerékbe.

0 Tovább

Ráró, az Orosz a spájzból

A mai poszt rendhagyó lesz, ugyanis nem az én billentyűzetemből folyt ki, hanem egy kedves tumbász kollégáéból, olvassátok szeretettel a mai vendégelőadót, Kaltit:

 

Hozzá van nőve a seggemhez az autó, de a spúrságom kimondatta velem: kell egy bringa, hogy itt a faluban legyen mivel rohangálni nyáron, ne kelljen mindössze 1 kilométeres távokra beülni az autóba. Ez egész addig nem kezdett materializálódni, míg le nem mentem valamiért a szomszéd pincéjébe és meg nem láttam egy lepukkant bringát. Rá egy hétre felhoztam onnan és atomjaira szedtem. (A projekt eddig 1000 forintnál tart, azt mondta vihetem annyiért, amennyiért 1975-ben vette.)

 

 

Tízensok éve a pincében állt, így meglepően könnyen jöttek a csavarok, pár helyen volt csak szükség fékfolyadékra (sárvédők, hajtókar). A kormánycsapágy golyói az ölembe hullottak, így azokat nem, hogy cserélni, hanem pótolni kellett. Viszont semmi nem volt kivállasodva, megvolt mindene, úgy nézett ki a dolog, hogy egy alapos petróleumfürdő és átkefélés után lehet is mindent újrazsírozni és összerakni. Másnap már a helyén volt az első villa, azonban a középrésznél megütköztem. Összeraktam, meghúztam a kónuszokat, elkezdtem átforgatni és... Zörgött, akadt, karcosan ment. Szétszedtem újra, hátha rosszul raktam össze, de nem, minden a helyén. Újra megzsíroztam, újra összeraktam és megint szorult.

 

 

Újabb szétszedés után vettem csak észre, hogy a lánctányér felőli kónuszon kis vájatok vannak. A másik kónusz hibátlan volt, elforgatva rajta a golyóskosarat gyönyörűen ment. Ekkor jött az első és egyetlen nagy harc a Ráróval kapcsolatban: alkatrészt kell szereznem. Csakhogy ez nem olyan egyszerű, lévén, hogy ez egy orosz bringa, ráadásul 36 éves. Honnan szerzek ehhez alkatrészt? Végül a Budafoki úton lévő Kalandsport üzlet tudott segíteni, akik 3 hét alatt előástak nekem egy komplett középrészt, új perselyekkel, tengellyel, golyóskosárral, kónuszokkal. 1500 forintért. Közben vettem két új alumínium felnit, hátul kontra van. A két felni összesen 7500 forintba került. Kellett két új külső is (2600 forint), mivel az oroszok a coll-t kicsit máshogy értelmezik, így az eredeti Taurus gumik nem mentek fel az új felnikre. Pedig 28 coll mind a kettő. Elkezdhettem végre összerakni, meg volt hozzá szinte mindenem, kivéve a pedálokat. Így hetekig csak állt pedálok nélkül, de legalább a saját lábán. Hosszas kutatás után baráti körből előkerült két pedál is (nem jó rá a montik pedálja, még mielőtt..), így végre járóképes lett.

 

 

Az első méterek kicsit megijesztettek, aztán rájöttem, hogy túl feszes lett a lánc, így a hátsókereket kicsit előrébb kellett hozni. Persze hosszú fél órákat töltöttem el ezzel is. Jöhetett az első olyan próbakör, amit az udvaron kívül tettem meg (persze táskányi szerszámmal a hátamon), de a stucnin kívül semmi nem lazult meg. Utólag eszembe jutott, hogy az sem meglazult, hanem én nem húztam meg. Fémig csiszoltam az eredeti sárvédőket, láncvédőt, kapott két réteg matt akril festéket (1200 forint). Az eredetileg dinamós rendszert kidobtam a kukába, 700 gramm volt a dinamó (körülbelül 70 éves darab), így bár nem szép, de műanyag vackokat fogok feltenni.

 

 

Ja persze, a külcsín. Mindenki próbált rábeszélni, hogy fessem újra az egész vázat, de amikor megláttam a pincében porosan, ütött-kopottan, már láttam magam előtt csillogó felnikkel és kormánnyal, szép új sárvédőkkel, viszont fellelési állapotú vázzal. Így történt, hogy csak az erősen rozsdás pontokat kezeltem. Van, akinek nem tetszik, nekem nagyon bejön és ez a legfontosabb. Nem mellesleg így csökkentettem a lopás esélyét, mégis, ki a fene akar egy ilyet elkötni? Szerintem sikerült némi stílust is szorítani belé ezzel, maradtak az eredeti fehér markolatok a kormányon, a bőr váztáska, a saját sárvédői (igaz, a hátsó megrövidítve). Így lehet 15 ezer forintból egy vidéki használatra tökéletesen alkalmas, üzembiztos biciklit csinálni némi munkával, idővel és lelkesedéssel.

 

 
1 Tovább

Ingyenes kerékagy-felújítás

Receg a kerék? Akad és szorul? Vagy éppen lötyög? A kerékagy a ludas. Sokan elhanyagolják, pedig a kerékpár egyik legfontosabb alkatrésze ő. Évente egyszer-kéteszeri karbantartással folyamatosan újjátehető, ráadásul fillérekből. Persze csak a hagyományos kónuszos, az ipari csapágyas rendszerek más lapra tartoznak. De vágjunk is bele:

Mi kell hozzá?

-türelem
-lítiumos zsír
-rongy
-15-ös, illetve 17-es villáskulcs
-kónuszkulcs (vékony villáskulcs)
-injekciós fecskendő
-Agy
-laposfejű csavarhúzó

 

Első körben kiszereljünk a kereket. Ha gyorszáras az agy, akkor a gyorszárat ki kell húzni a csőtengelyből. Ha ezt sikerült, az agy két oldalán lévő anyát egymással ellentétes irányban ki kell tekerni. Persze csak az egyik fog megindulni, viszont az bőven elég, így legalább van viszonyítási alap, hogy hogyan kell visszatenni a tengyelyt és nem kell szenvedni a kónuszokkal (a kónuszon mozognak a csapágyak, ennek feszességével lehet belőni a tökéletesen sima kereket) Miután a tengely egyik feléről lejött az egész miskulancia, ki lehet húzni az egészet.

Ha kijött, akkor láthatóvá válik az agy belseje és a csapágygolyók. Ilyenkor érdemes a kereket egy földre terített rongyra helyezni és a laposfejű csavarhúzóval kiszedegetni belőle a golyókat. Miután ez megvan, jön a rogy, mellyel alaposan szárazra kell törölni. Őket is, illetve az agy belsejét is. Mind a kónyuszokat, mind a golyókat érdemes tüzetesen átnézni, hogy nincs -e rajtuk repedés és karc, illetve, hogy mind a 18 golyó megvan -e. Ha valami elváltozás van, akkor érdemes golyót cserélni, pár forintos tétel.

Miután ez megvan, jöhet a kerékagy belsejének zsírzása. Ehhez a legjobb valami tégelyes lítiumos zsír, ebből egy ezresért már bőven lehet egy életre szóló adagot kapni. A zsír legyen legalább szobahőmérsékletű, így a fecskendőt belenyomva, kicsit nyögvenyelősen, de föl lehet szívni. Miután orvosi eszközünk megtelt zsírral, kis göböket érdemes létrehozni a matériából az agy mindkét oldalán. Betett tengellyel szívás zsírozni, szóval igen, egyszerre mindkét oldalán. Kifolyni nem fog, ő nem olyan lány.

Miután megmentettünk a világot, visszahelyezhetjük golyóinkat, kezdve azzal az oldallal, ahol a kónusz maradt (az nézzen felénk, amerre bekerül majd a tengely). Itt jut szóhoz ismét a csavarhúzó, mellyel szépen bele lehet túrni a zsírba a golyókat, melyek ezzel a módszerrel nem esnek ki. Ha ez az oldal kész, akkor tengely háromnegyedig be, majd a másik oldal golyói is helyükre kerülnek.

Miután ez megvan, tengely vissza, kónusz rácsavar, távtartó és kontraanya szintén. Itt jön a legnagyobb szívás, a megfelelő kónuszfeszesség beállítása. Érdemes egy lehelletnyit szorulósra meghúzni és a kónuszkulccsal a kontraanya felé húzni, így nagyjából megfelelő feszességet lehet kapni (a húszadik próbálkozásra). Szintén fontos tudnivaló, hogy a gyorszár még egy kicsit összenyomja az egész rendszert, így a kevésbé feszes, de nem lötyögő tengely a jó.

Némi gyakorlással bele lehet jönni az agyak felújításába és fél óra alatt le lehet zavarni. Egy szinte nulla forintos beavatkozás, mellyel új életet lehet lehellni a biciklibe, persze az elején sok szenvedés árán. De aki mer, az nyer.

2 Tovább

Puch hölgyeknek, száguldásra

 

A mostani szombaton végre sikerült befejeznem a Puch Olympian-t, ami még két hete kezdtem összerakni. Volt vele kapcsolatban ordibálás, tanakodás, még több ordibálás, szétvertem egy Csepelt (collateral damage) és káromkodtam is egy sort. Viszont a kész termékbe beleszerettem


Eddig nem nagyon volt velújítós projektem, főleg meglévő eszközökkel dolgoztam, próbáltam a kerékpárokat a megfelelő műszaki állapotra hozni abból, ami van és minél kevesebb kiadást összeszedni. Ebben az esetben viszont olyan volt az alapanyag, hogy megérte rá új cuccokat pakolni.


Szóval szép lett, feltehetően gyors is és biztos örömöt fog okozni új gazdájának.

 

0 Tovább

wunderbike

blogavatar

Biciklik és amik hozzájuk tartoznak: szerelés, kultúra, életmód és az árnyoldalak.

Utolsó kommentek