Furcsa cím, talán még elgondolkodtatónak is lehetne nevezni. Vajon miről lesz ezután szó? Halszex? Netán ruhák akasztására szolgáló eszközök nemi élete? Vagy éppen orális szexben gyakorlatlan embereké?
Bevallom, sajnos nem, viszont a kerékpárok lelkivilágában kicsit már jártasabb, vagy éppen jártasságot szerezni akaró olvasó szemszögéből legalább olyan izgalmas lesz a történet: a biciklik hátsó fogaskerekéről olvashat a kedves látogató épp egy kicsit bővebb elemzést, mint amekkorát szeretne.
Kezdetben vala a menetes sor.és láták, hogy ez jó. Persze láncváltóról beszélünk (kint van a váltó), nem pedig agyváltóról, mert az teljesen más tészta. Ezek sorok már az ősidőkben is léteztek, akár hetven-nyolcvan éves darabokat is lehet találni, ráadásul, az akkor még szerteágazó bicikliipar révén ezer féle verzióban meg lehetett őket találni. Volt Maillard, Victioria, Shimano UG és HG, illetve a Campagnolo, továbbá a különféle ótvar kínai gyártók is igen nagy vertikumban képviseltették magukat a piacon. Ennek persze meg is lett az eredménye, hiszen millió féle márka mégtöbb féle leszedője volt forgalomban, amik persze már kikoptak a piacról. Új kazettás racsnikat mára főképp Shimano HG rendszerűeket, illetve mindenféle kínaiakat lehet találni. Meg persze az egysebességes Dicta és egyéb, elsősorban BMX-hez valókat, melyeket előszeretettel használnak egysebik és fixik építésére is.
Leggyakoribb előfordulási formájuk 5-6-7 sebességgel történik, az ötsebességesek nagy része régi Maillard és Sachs Huret pozícionálatlan váltók mellé járnak. Hat -és hétsebességesben már inkább Shimano, Campagnolo és Suntour pozícionált szettek mellett szoktak szolgálni, ugyanis nagyrészt a hatodik sebesség eljövetelével érkeztek meg a pozícionált váltók. A nyolcsebességesek pedig olyan áruházi kerékpárok tartozékai, melyekkel igen jó lehet gyakorolni a súlylökést, illetve a halálos baleseteket. Mondjuk azokat csak egyszer.
Az előnyök és a hátrányok is említést érdemelnek. Előnyként mindenképpen az jöhet szóba, hogy egyben van a racsnimechanika, így egy sor cseréjével nem kell az esetlegesen bearagadt, elkoszolódott belsőt is külön cserélni, megvan egyben az egész. Emellett viszonylag olcsók. Mellettük fól még, hogy a pálya és fix-free (flipflop) agyakra mindenképpen menetes fogaskerék kell, de az csak egy darab, így sorról nem lehet beszélni ebben az esetben. Hátrányuk számosabb, főleg, hogy jó minőséget már nem lehet kapni újonnan. Így marad az ólomnehéz akármi, ami ráadásul gyorsabban kopik, mintha vajaskenyeret felxelnénk. Bár így legalább nem kell aggódni a belső részek miatt, melyek porladnának, ha a rossz tömítések miatt nem lenne már tele ganéval a amúgyis.
Viszont a két legnagyobb hátrányról még nem is szóltam. Az első főként az urakat, közülük is a hatvan kilónál nehezebbeket érinti: mivel a menetes sornál a jobboldali csapágy az agy pereménél, nem pedig a hátsó villa jobb oldalánál található, így a tengely utolsó öt centije sajnos szabadon lobog a levegőben, könnyen tengelytörést okozva. Nekem volt már szerencsém ilyen ,,élményben” és bátran nem tudom ajánlani. A másik hátrány inkább a sima egysebességes kerékpárt építőket érintheti, mégpedig az, hogy lényegesen nehezebb egyenes láncvonalat generálni ilyen agyaknál a fix szabadonfutó-hely okán. Míg kazettás hátsó aggyal öt centin belül bárhol lehet a fogaskerék, addig menetesnél egy hely van és ahhoz kell az egész rendszert hézagolni.
Igazából egy esetben érdemes menetes rendszerrel szenvedni: ha régi vázunk van, melybe még nem fér bele a kazetta. A régi vázak papucsa lehet 122 milliméteres, vagy néha még kisebb, ebben nem fér bele egy minimum 125, újabb esetben 130 milliméteres kazettás agy. Persze a hézagolással itt is lehet játszani, de érdemes előtte hat anyát beszerezni.
2011. április 09. 12:01
Utolsó kommentek